26. - "Azt mondta a szívem, hogy szerelmes vagyok..."

 2020-at írtunk, amikor bezárkóztam a fürdőszobába három terhességi teszttel együtt. Két hete késett a menstruációm, reggelente pedig erős hányingerem volt, néha hánytam is. Tudtam, hogy most nem mentális betegségem miatt történnek ezek, hanem mert valami megváltozott.
 Az elmúlt két év szinte elrepült a fejünk fölött, a nászutunkat Bora Borán, Los Angelesben és a görögországi tengerparton töltöttük. Görögországba a fiúk is csatlakoztak hozzánk - egy hetet töltöttünk itt. Miután hazajöttünk, belevágtunk a közös életünkbe, ami abból állt, hogy én az istálló körül tevékenykedtem, Zayn pedig koncertezni járt, de amikor csak tudtam, utaztam utána, hogy minél több időt tölthessünk együtt.
 Liam meglepetésesküvőt tervezett Sophiának; a lány meghívót kapott a saját esküvőjére. Hatalmas titokban szerveztük az egészet, a ruhát is úgy varrattuk meg, hogy elvittünk a varrónőhöz egy estélyit, amiről méretet vehetett. Az eljegyzésük Görögországban volt, a nászutunk alatt, a tengerparton. Sophia nem kezdte el szervezni, hiszen figyelembe vette, hogy Liamnek most fut legjobban a szekér, nem fogja hátráltatni a szervezkedéssel - ám a vőlegény másként gondolta. Fél évvel az eljegyzés után engem ért a megtiszteltetés, hogy átadhattam neki a borítékot, amiben a meghívó pihent. Teljes izgalomba jött, ide-oda kapott, de Louise valahogy lenyugtatta és lenyomta egy székbe, hogy megcsinálhassa a sminkjét és a haját. Lux volt az, aki Sophia előtt besétált és eldobálta a szirmokat. A tanúja a nővére volt, a két hivatalos nyoszolyólány pedig El és én.
 Harry és Niall is talált magának barátnőt. Harry egy végtelenül egyszerű, hétköznapi lányba szeretett bele, aki egy éve minden napját a fiúval tölti - Natalie szőkésbarna hajú, 165 centi szeretet, akin látszik, hogy Harry-t tényleg önmagáért szereti.
 Niall visszatalált Rosie-hoz, akivel 2016 karácsonyán is együtt volt. Rose a legjobb ember, akit csak kívánhatnék Niall-nek. Boldogok együtt, rengeteget utaznak, Niall énekel, a lány pedig velem együtt fest.
 Gondolataim a görög tengerpartról visszavándorolnak a fürdőszobába, amikor a telefonom jelez, hogy ideje megnézni az eredményt. Nem erőltettük a babát, úgy voltunk vele, majd jön, ha meg szeretne születni. Ez a pillanat pedig most érkezett el. Mindhárom teszt pozitív lett, én pedig könnyes szemmel nyúlok a telefonomért, hogy elmondhassam valakinek. A hasamhoz nyúlok, és realizálom, hogy ismét két ember életéért vagyok felelős, de most nem fogom elszúrni. Mindennél jobban vigyázni fogok rá, mert ő az én gyermekem. Szipogva, a könnyeimtől alig látva valamit tárcsázom Zayn-t. Hallom a csengőhangját a nyitott ablakon át, nyilván éppen hazaért. Kinyomom a hívást és kirohanok a fürdőszobából. Éppen belép a bejárati ajtón, amikor felpillant és meglátja a könnyáztatta arcomat.
 - Édesem, mi a baj? - lép felém, én pedig a karjába csapódok. Csak sírok és sírok a boldogságtól, míg végül erőt veszek magamon és megszólalok.
 - Kilenc hónap múlva legyél itthon - motyogom a vállába, mire eltol magától.
 - Te most.. Úristen - nyög fel, majd széles vigyor kúszik az arcára. - Babánk lesz? - könnyes szemmel bólintok, ő pedig ugyanilyen könnyes tekintettel bámul rám. - Emlékszel, amikor azt mondtam még sok évvel ezelőtt, hogy nem a házasság az, amit a legjobban szeretnék? - bólintottam, hogy igen, emlékszem. A lakásomon voltunk, főztünk, azt hiszem. - Ez az a pillanat, amire mindig is vártam. A feleségemmel a karomban éppen azért sírunk, mert gyermekünk lesz. Már akkor tudtam, hogy a feleségem leszel. Annyira szeretlek, angyalka.
 - Mi többen vagyunk, jobban szeretünk téged - kuncogtam, mire Zayn letérdelt elém, hasamra simította a kezét és beszélni kezdett.
 - Hallasz, édesem. Itt apu. Nagyon picuri vagy még, de már most jobban vagy szeretve bárkinél az egész világon. Anyu nagyon fog rád vigyázni, én pedig leszokok a cigiről, hogy egészséges családba szüless. A srácok is biztosan imádni fognak, drágám.

5 évvel később

 - Nadia Anne Malik - kiáltottam el magam a lépcső aljáról. Fél órás késésben voltunk a srácok egyik interjújáról, ahol először beszélnek a nemrég létrehozott alapítványról, ami a hátrányos helyzetben élő afrikai és európai gyermekek jobb életéért jött létre. - Egy perced van, hogy legyere. Apád már vár ránk.
 - Rohanok, anyuci - visította, majd kettessével szedve a lépcsőfokokat száguldott le a lépcsőn.
 - Lassan, lassan, lassan - szóltam rá, amikor majdnem megbotlott. - Csinos vagy, kincsem - nyomtam puszit az arcára. Édesanyám jelent meg az emelet korlátjánál, mosolyogva nézett minket.
 - Nor, ne felejtsd el, hogy holnap menned kell ultrahangra.
 - Nem felejtettem. Utána elmehetnénk vásárolni, eljönnél velem? - pillantottam fel rá, miközben Nadiára adtam rá a kabátját.
 - Anyuci, akkor elmehetek Evan születésnapi zsúrjára? - szólt közbe Nad, élénken csillogó szemekkel. Alig pár nappal volt fiatalabb Evannél, aki Harry és Natalie kisfia volt.
 - Persze, kincsem, elmehetsz. Mit vegyünk neki? - kérdeztem, miután elköszöntünk anyától és autóba ültünk.
 - Hú, hát Evan nagyon szereti azt a régi zenészeket, akiket Harry bácsi úgy szeret. Öregek már nagyon, jajj, hogy a fenébe is hívják őket... - törte a fejét.
 - Nadia, nem mondunk ilyet - csattantam rögtön. Szólnom kell Louisnak, hogy ne beszéljen csúnyán előtte, mert rettentő hajlamos a trágár szavak eltanulására.
 - Akkor sem jut eszembe, ha szépen mondom - vágott vissza.
 - Nem feleselünk, kicsim. Louis bácsi rossz hatással van rád - ráztam meg a fejem. A beszélgetésünk abbamaradt, csupán a rádió zaja hallatszott.
 - Demi Lovato anya lesz - hallottam meg a férfi hangját a hangszórókból. Azonnal hangosítottam rajta. - A csodálatos énekesnő babát vár. Ma délelőtt kapták lencsevégre Los Angelesben, amint elhagyja egy magánorvos rendelőjét. Ez ugyan nem lenne elég bizonyíték, de amikor a párja, Wilmer letérdelt elé és csókot nyomott az énekesnő hasára, bizonyossá vált, hogy babát várnak. Gratulálunk nekik és várjuk a hivatalos bejelentést!
 - Rolling Stones - kiáltott fel Nad, mire összerezzentem. Ezzel egyidőben megcsörrent a telefonom. Demi neve állt a kijelzőn.
 - Édesem, vedd fel, kérlek és hangosítsd ki - nyújtottam hátra a készüléket, kislányom pedig tette, amit kértem.
 - Szia, drágám, mi újság? - szólaltam meg. Nem érkezett válasz, csupán elfojtott sírást hallottam. Megijedtem. Hirtelen az ugrott be, hogy elvesztette a babát, mert meglökték vagy valami óvatlan dolog történt.
 - Babát várok - suttogta, én pedig ismét megnyugodtam. Minden rendben van velük, és most ez a fontos.
 - Gratulálunk. Nad is itt van a kocsiban.
 - Szia, Devonne - köszönt Nadia, majd folytatta. - Hiányzol. Mikor jössz? Ó, és hozol nekem New Yorkból valamit?
 - Te is hiányzol, édesem, és hamarosan meglátogatlak. Most nem ott vagyok, de jó lesz, ha Los Angelesből viszek egy kis meglepit? - hangja kedves volt, anyáskodó, szinte bársonyos. Az első pillanattól fogva egymás rabjai lettek, szinte rajongtak a másikért. Biztos voltam benne, hogy Demi remek anya lesz, már csak azért is, mert remek ember.

 - Szia, törpe - kapta a karjába Louis Nadiát, majd cuppanós puszit nyomott pufók arcára. - Mizu?
 - Te tudod, ki az a Rolling Stones? - sandított a férfire összehúzott szemekkel, mint aki éppen vallatni készül.
 - Persze, Ronnie Wooddal álltam is egy színpadon.
 - Egyszerre? - kérdezett vissza, mire hangosan felkacagtam. Pár nap múlva öt éves, és csípőből leoltotta az apja legjobb barátját.
 - Igen, törpe, egyszerre. De ha továbbra is pimaszkodsz, nem viszlek el holnap a hangpróbánkra - zsarolta Louis, mire Nad elkerekedett szemmel nézett rá. - Viccelek, elviszlek, de akkor szépen kell beszélned ma mindenkihez, oké? - kérdésére nagyon heves bólogatással válaszolt a lányom.
 - Hát itt van az én aprótalpam! - kapta ki Louis kezéből Zayn a lányunkat, majd puszikkal halmozta el az arcát. - De hiányoztál, drágám - emelte magasra, majd kétszer a levegőbe dobta - és szerencsére el is kapta. Mindkettő alkalommal összeugrott a gyomrom, és bár tudtam, hogy nem ejti le, mégis féltem. - És ti is, angyalka - hajolt közelebb, hogy csókot nyomhasson a homlokomra, lehajolva pedig a pocakomra. - Jól vagytok?
 - Igen - mosolyogtam rá boldogan. - Egyre többet rúgkapál. Nagyon aktív.
 - Ó, majd én megtanítom focizni, így le lesz vezetve az energiája - kacsintott Louis, majd fél karral átölelt.

10 évvel később

 Louis betartotta az ígéretét, megtanította focizni Lucas Mason Malikot, aki nagyon remek focistának ígérkezett. A mindössze kilenc éves kisfiú csak úgy rótta a köröket a pályán, ide-oda szlalomozott a labdával, kicselezve az apját, Louist, Harryt és Niallt. Liam körülbelül öt perce vágta hanyatt magát a műfüvön, mire két kisfia megrohamozta. Ikerfiaik születtek, Sophia pedig kitartóan, boldog mosollyal az arcán élvezte, hogy csupa fiú veszi körül. Louis nem volt ilyen szerencsés, Isten őt nem fiúkkal, hanem lányokkal ajándékozta meg. Lily hat éve született, Mary-Anne pedig egy éve. A gyerekeink együtt fognak felnőni, amiért elmondhatatlanul hálás vagyok. Niall és Rose egy három éves kisfiú boldog szülei, és ismét szeretnének egy Horan csemetét. Harry és Natalie elégnek vélték, ha van egy fiuk és egy lányuk, akik 7 és 5 évesek.
 A lányok a pálya mellett szurkoltak az apukájuknak, míg a fiúk erősen próbálkoztak, hogy legyőzzék az édesapjukat. Eleanor lépett mellém, fáradt, mégis boldog mosolyt küldött felém, amit szeretteljesen viszonoztam.
 - Lehet egy kérdésem? - szólaltam meg, miközben a fiúkat néztem, akik kicsit rájátszva csetlettek-botlottak a pályán.
 - Persze.
 - Jó életünk van? - éreztem, hogy rosszul tettem fel a kérdést, ezért gyorsan folytattam. - Úgy értem, szerinted ez volt megírva abban az bizonyos Nagykönyvben? Szerinted jó helyen vagyunk most?
 - Mit érzel, amikor a családodra nézel? - pillantott rám.
 - Szerelmes vagyok beléjük. Egytől egyig, mind a 18 emberbe úgy, ahogy vannak - végignéztem a családomon, akik hangosan nevettek Louis és Harry összerohanásán - szó szerint egymásnak futottak. Lassan mindannyian negyven évesek lesznek, meglett felnőtt férfiak, és úgy viselkednek, mint a gyerekek. Már csak nagyon ritkán vállalnak koncerteket, leginkább a gyereknevelésben segítenek nekünk. Még dalokat is írnak, amiket eladnak másoknak.
 - Na, angyalka, betartottam az ígéretem? - ölelt körül Zayn karja. Leizzadva, kifulladva húzott magához.
 - Be.
És nem is hazudtam. Minden egyes nap megnevettetett.
 Amikor 2016 áprilisában átadta a nyakláncot születésnapom alkamából, azt mondta a szívem, hogy szerelmes vagyok. És én többé nem zártam el magam az érzéseim elől. Megnyíltam, átadtam magam a családomnak, akik boldoggá tesznek.
 - Szeretlek, angyalka. Veled egy örökkévalóság is kevés lenne - nyomta enyémhez az arcát, mire lehunytam a szemem és átadtam a testem a belőle áradtó szeretetnek.
 - Akkor legyen a miénk két örökkévalóság. Az elég lesz? - kérdeztem tőle, miközben figyelemmel kísértem, hogy Nadia és Lucas felénk szalad.
 - Nincs annyi idő az univerzumban, amennyivel beérném.
 - És mi lenne, ha csak kiélveznénk a nekünk jutott idő minden egyes pillanatát? - fordítottam felé a fejem. Barna szemeibe néztem, amelyek évek óta ugyanúgy csillognak. Szerelmesen.
 - Ha a családommal tölthetem, akkor rendben. De ma este téged szeretnélek kiélvezni, angyalom.
 - A tiéd vagyok, Zayn, teljesen és visszavonhatatlanul.
 - Pont, ahogy én szeretlek titeket.

VÉGE

 Sziasztok! :) Köszönöm azoknak, akik velem tartottak Norina és Zayn utazásán. Azért szeretném, hogyha elolvastátok, legalább annyit írjatok, hogy "jó volt". Köszönöm még egyszer, hálás vagyok!

All the love, D